A LEGGYAKORIBB KÉRDÉSEK MEGVÁLASZOLÁSA
1. Miért érdemes képeslapokat gyűjteni?
- Mert szórakoztat, tanít, anyagi és szellemi értéket teremt.
2. Hány darabtól számít nagynak, komolynak a gyűjteményünk?
- Nem okvetlenül a darabszám a döntő. 500 mai karácsonyi, húsvéti lap kis gyűjtemény, de ugyanennyi az I. világháború előttről már tekintélyt parancsoló. Átlagos állományt tekintve azért 1000 darab fölött kezdődnek az igazi gyűjtemények.
3. A megírt, vagy a postatiszta lapok értékesebbek?
- Attól függ. A futott lapok bélyege, bélyegzője, de még a ráírt szöveg is tartalmazhat érdekességet, a megíratlan lapok viszont rendszerint jobb minőségűek. Általában a régi lapoknál a futott, az újaknál a postatiszta lap az értékesebb.
4. Mi szabja meg egy képeslevelezőlap értékét?
- Kora, témája, ritkasága, állapota és hogy mennyire van szüksége rá annak, aki megvenné vagy elcserélné...
5. Mennyivel értékesebb a külföldi lap a magyarnál?
- Egyáltalán nem biztos, hogy értékesebb. Mert bár biztos, hogy mondjuk egy adott portugál kis helységről nehezebb lapot találni, mint egy magyar községről, de kit érdekel nálunk egy portugál falu? Tehát a ritkább előfordulást kompenzálja a csekélyebb kereslet.
6. Mikortól régi egy képeslap?
- Ellentétben a szlogennel, hogy "egy újszülöttnek minden vicc új", ez itt úgy módosul, hogy "egy újszülöttnek minden képeslap régi". Vagyis egy tizenéves kezdő gyűjtőnek a rendszerváltás előtti lapok már réginek számíthatnak, míg aki aranylakodalmára készül a képeslapgyűjtéssel, talán a hetven évvel ezelőttit sem látja nagyon öregnek. Általában azonban az 1945 előtti lapokat nevezzük régieknek.
7. Ismerősömnek szép képeslapjai vannak, de ragaszkodik a rajtuk levő bélyegekhez. Mit tehetek?
- Meg kell vele értetni, hogy a bélyegleáztatás megcsonkítja a lapokat.
- Be kell bizonyítani, hogy a lapon levő bélyeg értéktelen. A képeslapokra az olcsóbb tarifa miatt rendszerint kis címletű, tömegbélyegeket ragasztottak.
- Fel kell ajánlani kárpótlásul más bélyegeket. Ezért nem árt mellékesen némi bélyegállománnyal is rendelkezni.
- Ha az áztatás elkerülhetetlen, inkább mi végezzük, a legnagyobb óvatossággal.
8. Hogyan áztassuk le képeslevelezőlapjainkról a bélyegeket?
- Sehogy, az áztatás merénylet a képeslap ellen. Ha mégis rákényszerülünk (lásd 7. kérdés) semmiesetre se tegyük a lapot - de még a bélyeges sarkát sem - a vízbe. Puha ecsettel nedvesítsük meleg vízzel a bélyeg(ek)et. Ha már a szélei elválnak a laptól, az ecsettel a bélyeg alá nyúlva folytassuk az áztatást. Semmiképpen ne erőltessük, húzogassuk, legyünk türelmesek. Ha a bélyeget sikeresen eltávolítottuk, a lap nedves részét itassuk fel és két fehér papírlap közé téve préseljük, nehéz könyveket használva nehezéknek.
9. Gyűjtsük-e, eltegyük-e az ingyenes, reklám képeslapokat?
- Igen, különösen a kezdő gyűjtőknek ajánlom. Sokszor jól kapcsolódhat egy-egy témakörhöz (pl. humor, film-színház, éttermek-szórakozóhelyek, autók stb.). Azért persze nagy cserekészletet nem érdemes felhalmozni belőlük...
10. Gyűjtsük-e, eltegyük-e a borítékban küldött két- vagy többlapos üdvözleteket?
- Nem, az ilyen küldemény nem képeslevelezőlap. A reklámlapokkal ellentétben tematikája szinte kizárólag ünnepi üdvözlet. Persze néhány szép, érdekes, különleges példányt (mozgó, zenélő, térhatású stb.) azért érdemes eltenni.
11. Honnan lehet tudni, hogy egy képeslevelezőlap milyen régi, mikor adták ki?
- Ha futott a lap, könnyebb dolgunk van. Döntő a pecsét dátuma. Főleg régebben a feladó is keltezte a lapjait, ha szerencsénk van, ez az évet is tartalmazza. Végül az írt szövegből, megszólításból, címzésből is lehet következtetéseket levonni. Azért vigyázzunk: a feladási dátum csak azt bizonyítja, hogy a lap nem készülhetett annál később. Előtte viszont bármikor. Egy üres képeslapot akár 50 év késéssel is el lehet küldeni...
12. Hogyan következtethetünk egy "postatiszta" képeslap korára?
- Mérete, színe, beosztása (tudjuk pl. hogy az 1905 előtti lapok hosszúcímzésesek) témája és kiadója alapján elég pontosan meghatározható, hogy mikor készítették. A szocializmus időszakában a Képzőművészeti Alap által kiadott lapokon levő számok pontosan behatárolják a kiadás időpontját. És persze tanácsot is lehet kérni tapasztaltabb gyűjtőtársainktól...
13. Mit jelentenek a Képzőművészeti Alap által kiadott lapokon levő számok?
- A római számok a megyékre utalnak, a következőképpen: I=Budapest,II=Pest,III=Békés,IV=Hajdú-Bihar,V=Heves,VI=Győr-Sopron-Moson,VII=Borsod-Abaúj-Zemplén,
VIII=Somogy,IX=Zala,X=Baranya,XI=Csongrád,XII=Tolna,XIII=Vas,XIV=Komárom-Esztergom,XV=Veszprém,
XVI=Jász-Nagykun-Szolnok,XVII=Fejér,XVIII=Nógrád,XIX=Bács-Kiskun,XX=Szabolcs megye.
- Az arab szám perjel(/) előtti része sorszám, a mögötte levőnek első két számjegye a gyártás éve (az évszázad nélkül), az utolsó pedig a gyártás évnegyede. (Ebből következően sosem lehet nagyobb 4-esnél)
- Tehát, ha a szám a lapon mondjuk XVII. 38/773, akkor ez egy Fejér megyei lap, amelyet 1977. III. évnegyedében készítettek. (A / jel helyett időnként kötőjelet is használtak)
14. Mit jelentenek az egyes képeslapokon látható betűk?
- Egyes színes lapok nem hazai, hanem külföldi nyomdákban készültek. Erre utalnak az O (osztrák) NyN (nyugatnémet) J (jugoszláv) és I (olasz) betűk. Ha a képeslapon több kisebb kép volt látható, a felirat egy T (tabló) betűvel bővült.A fekete-fehér lapokon gyakran szerepel egy "F"betű, mely azt jelenti, hogy a képet fotópapírra nagyítva, rotációs eljárással készítették. Ez a jelzés néha EF-re változott, ami arra utal, hogy a kép egyedi technológiával, kézi nagyítással készült.Egyes lapokon FF jelzés olvasható, ami arra utal, hogy a Fővárosi Fotó egyik üzemében készültek.
15. Különböző képeslapnak számít-e, ha a kép teljesen megegyezik, csak a gyártási dátumban van eltérés?
- Felfogás dolga. Ha kapjuk őket, nem muszáj az egyiket nyomban a csereanyagba száműzni. De ha teljesen más lapra el tudjuk cserélni, ne sokat habozzunk.
16. Két egyforma képeslevelezőlap közűl melyik kerüljön a gyűjteménybe?
- Amelyik jobb állapotú, szebb és/vagy ritkább rajta a bélyeg és a bélyegző, ha a kiadás időpontja ismert, akkor a régebbi.
17. Hány cserepéldányt érdemes megtartani?
- Ha van helyünk, elvileg bármennyit. De azért nem érdemes kifosztani a mozik, éttermek ingyenes lapokat tartalmazó állványait. Véleményem szerint 3 cserepéldány tökéletesen elegendő. Ritka, értékes képeslapból úgysem valószínű, hogy ennél több egyforma kerül a birtokunkba.
18. A képeslapokról miért nem jelentetnek meg olyan katalógusokat, mint a bélyegekről?
- A bélyegkiadás az állam, vagy az általa megbízott intézmény (hazánkban a Magyar Posta) privilégiuma, képeslapot viszont bárki kiadhat. Ezért nehéz pontos és főleg teljes képet kapni a forgalomban levő képeslevelezőlapokról. Egyébként jelentek meg már sok országban kisebb-nagyobb katalógusok, de olyan általános, mint a bélyegekről, még nem, és nem is várható.
19. Katalógus hiányában hogyan tájékozódhatunk a lapok árairól?
- Először is a bélyegkatalógusról se higyjük, hogy hiteles értékmérő. Komoly csalódásban lesz része annak, aki gyűjteményét a katalógus árai szerint értékelte, s egyszer el akarja adni. A hatvanas-hetvenes évek postatiszta bélyegeinek döntő többségéért nemhogy katalógusárat, hanem még névértéket sem lehet kapni...
A lapoknál a cserék, vásárlások során kialakul majd egy többé-kevésbé helytálló értékszemlélet, katalógus helyett pedig jó szolgálatot tehetnek az árverések árjegyzékei.
20. Mekkora a legnagyobb magyar képeslevelezőlap-gyűjtemény?
- A Dr. Petrikovits László adományából alapított képelapgyűjtemény a szerencsi Zempléni Múzeumban már több mint 900 000 darabra gyarapodott.Nagy kár, hogy a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt csak egy kevés darabból álló, dilettáns elrendezésű kiállítás szemlélteti.
21. Érdemes-e közösen, többeknek együtt gyűjteni?
- Ritka kivételektől eltekintve ennek sosincs jó vége. Kezdetben vonzó lehet, hogy gyorsabban alakul ki egy nagyobb gyűjtemény. Testvérek, naponta találkozó diákok, szomszédok között egy ideig működhet is a kooperáció. Később azonban előtérbe kerülnek a viták, nézeteltérések. Ki hány lapot adott a közösbe, mi legyen a fő gyűjtési terület, hol és kinél legyenek a lapok, áldozzunk e pénzt szenvedélyünkre, s ha igen mennyit. S ha valaki kiszáll a (közös) gyűjtésből, mi illeti meg.Semmi? Ez nem lenne igazságos. Ami tőle származik? Ki emlékszik már rá. Matematikailag arányos rész? Darabszámra még csak osztható egy gyűjtemény, de minőségre aligha.
Szóval gyűjtsünk inkább egyedül, persze legyen sok gyűjtőtársunk, akikkel a közös szenvedély könnyen eredményez baráti kapcsolatot.
Ha kérdése, észrevétele van: szi-a@freemail.hu