HIBÁS KÉPESLAPOK=TÉVLAPOK

 

    Cinikusabb lelkületű képeslapgyűjtők számára ajánlok egy furcsa és érdekes témát, nevezetesen a hibás képeslapok (tévlapok) körét. Nem is olyan ritka, mint képzelnénk!

    Egy képeslap két fő szempont szerint lehet hibás: verbális tévedés, vagy nyomdatechnikai hiba.

 

    A verbális tévedések  lehetnek helyesírásiak és tárgyi tévedések. Előbbinél vigyázzunk;  csak az  számít hibának, ami a kiadás idején is helytelen volt.  A  tárgyi  tévedések  tipikus esetei:

- Személyek, állatok, növények, szobrok, épületek, hidak,  stb. téves megnevezése (Itt is legyünk óvatosak, s ne helyezzük gyűjteményünk díszhelyére, ha egy 1945 előtti  Szabadság hidas lapon Ferenc József híd az aláírás...)
- "Bőbeszédűbb" lapok esetében helytelen életrajzi adat, történelmi évszám stb.
- Tudományos tévedés, ha az már a megjelenés idején is hamisnak ítéltetett volna.

    A nyomdatechnikai hibák még gyakoribbak és sokrétűbbek. A hibás nyomatokról lemaradhatott néhány szín, életlenek, elmosódottak a kontúrok. Két (esetleg több) kép nyomódott egymásra, a lap hátoldalán is  kép  van (ugyanaz vagy más), hiányzik, vagy fejjel lefelé van a szöveg. Olyan is van (ritkább), hogy a kép hiányzik,vagyis  mindkét oldal hátoldal. Szennyezett nyomólemezek miatt a lap egyes részei "foltosak" lehetnek. Ezek tulajdonképpen egyszerűen selejtnek minősülnének, de azzal, hogy kikerültek a forgalomba, tévlapokká nemesedtek.

      Meg kell még említeni egy ritkán előforduló, épp ezért kuriózumnak számító hibát, az anakronizmust, vagyis kortévesztést. Itt a lapon olyan tárgyak, esetleg személyek vannak, amelyek az adott korban még (ritkábban már) nem létezhettek. Például egy Hajós Alfréd (kétszeres olimpiai bajnok volt az 1896-os athéni olimpián) emléklap rajzán a nyakában lóg a két aranyérem. Pedig az első újkori olimpia győztesei csak ezüstérmet kaptak...

    Aki ezt a gyűjtési kört választotta, érdemes alaposabban átnéznie mások olcsóbb csereanyagait, hiszen ilyen hibák esetén az egyébként gyengének ítélt lap értékessé válhat, még akkor is, ha a képeslapokra nincs olyan tévnyomat-irodalom, mint a bélyegekre.
    Mindenesetre ne próbáljuk tévlapjaink számát úgy növelni, hogy a lapokat mi magunk tesszük hibássá...
    A helytelen címzést, a képeslapra ferdén vagy fejjel lefelé ragasztott bélyegeket nem tekinthetjük hibának, a modern lapoknál az esetleges képoldali lebélyegzést viszont (ha nem carte maximum) igen.
    A tévlap lényege, hogy a hibá(ka)t hivatalos szerv (nyomda, posta) kövesse el.
    A tévlapok gyűjtését különösen ajánlom azoknak, akik az egyéb szempontból valamiért érdekes lapokért lelkesednek. Egyszer majd azokkal is foglalkozunk.