HOGYAN VÁLTOZTAK A MUNKASZÜNETI NAPOK A POLITIKA FÜGGVÉNYÉBEN?
Hogy valamely időszakban milyen napokat tartott kiemelkedően ünneplésre méltónak hazánk aktuális politikai vezetése, meglehetősen tanulságos történet. És mindez kitűnően követhető a kártyanaptárak pirosbetűs jelzéseiből.Ennek segítségével próbáljuk bemutatni a történelem forgandóságát és a "holnaptól kezdve minden másképp volt" szellemes mondás sajnálatos igazságát.
Az áttekintés egyelőre az 1930-tól napjainkig terjedő időszakot foglalja magába. Természetesen az 1930 előtti időszakról is vannak adataim, hamarosan sort kerítek a kiegészítésre .
Abban nincs különbség, hogy minden évben a vasárnapok pirosbetűs ünnepnapnak számítottak, a szombatok viszont a "szabad szombat" bevezetése után sem.
Fontos megjegyezni, hogy a naptárak jól jellemzik az adott időszak hivatalos ünnepeit, de nem teljesen pontosak. Többször előfordult ugyanis, hogy a munkaszüneti napokat módosító rendelet változásait a naptárkészítők csak a következő évben követhették. De ez a kis pontatlanság a levonható következtetéseket nem érinti.
1. "KERESZTÉNY KURZUS" (1930-1945)
Ha megnézzük az 1930,1938 és 1941-es év naptárait képet nyerhetünk a két világháború közötti időszak ünnepeiről.Jól látható az akkori idők "keresztény kurzusa".Kövessük pontosan az ünnepeket egy részletesebb, 1936. évi naptár segítségével.
Tehát az ünnepnapok 1936-ban:
január 1. - Újév
január 6. - Vízkereszt
február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony
március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony
április 13. - Húsvét hétfő
május 21. - Áldozócsütörtök
június 1. - Pünkösd hétfő
június 11. - Úrnapja
június 29. - Péter és Pál
augusztus 15. - Nagyboldogasszony
augusztus 20. - Szent István
szeptember 8. - Kisboldogasszony
november 1. - Mindenszentek
december 8. - Szeplőtlen fogantatás
december 25-26. - Karácsony
Megjegyzések:
1. A mindíg vasárnapra eső ünnepeket (húsvét és pünkösdvasárnap) nem soroltam külön fel
2. Az ünnepek keresésekor vigyázni kell, mert van amelyik 1936-ban éppen vasárnapra esett
3. Március 15-e "Nemzeti Ünnep" volt, de nem munkaszüneti nap.1941-ben viszont már igen!
Látható, hogy a harmincas évek nem szűkölködtek ünnepnapokban, s ezek szinte kizárólag keresztény ünnepekhez kötődtek. Mindenesetre a 16 munkaszüneti napnak (melyből jónéhány nem is eshetett soha vasárnapra - húsvét és pünkösdhétfő, áldozócsütörtök, úrnapja - ) biztos örültek a dolgozók...
Az ünnepek kialakulása, története és szokásai nem férnek egy hobbi-honlap kereteibe, pár szót azonban megér, hogy a nem fix napon tartandó ünnepek mikorra esnek.Nos...
a húsvét minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Ez azt jelenti, hogy mindenképpen március 22 és április 25 közé esik.
A pünkösd név a görög pentakoszté szóból származik, mely 50 napot jelent, s valóban pünkösd 50 nappal követi a húsvétot.
Áldozócsütörtök mindíg 10 nappal előzi meg pünkösdöt, míg a pünkösdöt követő 10. nap úrnapja.Ez utóbbi kettő tehát mindíg csütörtöki ünnep.
2. RÁKOSI DIKTATÚRA (1948-1956)
A dicstelen Horthy korszakot - némi átmenet után - a dicstelen Rákosi korszak követte. De ne essünk a politizálás hibájába, csak a naptár pirosbetűs változásaival foglalkozzunk. Abban is történt épp elég változás.A lényeg: az egyházi ünnepek szinte teljes háttérbe szorítása, s a munkásmozgalmi jeles napok előtérbe helyezése. A változások szembeszökőek,ha végigkövetjük mondjuk egy 1955. évi naptár ünnepnapjait.
január 1. - Újév
április 4. - Felszabadulásunk ünnepe
május 1-2. - a Munka ünnepe
augusztus 20. - az Alkotmány ünnepe
november 7. - a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe
december 25. - Karácsony (a Fenyőfa ünnepe)
Látható, hogy amennyire túlzott és hivő keresztény irányban elfogult volt a harmincas évek "ünnepi beosztása", annyira túlzó és sértő volt az ötvenes évek erőltetett ateizmusa is.Különösen az egynaposra csonkított karácsonyt nehezményezték sokan, teljes joggal. Aligha volt elfogadható kompenzáció a kétnapos "Munka ünnepe". A megmaradt augusztus 20-a sem Szent Istvánról (akit akkoriban I. Istvánnak neveztek hivatalosan) szólt, hanem az 1949-es Alkotmányról, vagy az új kenyér ünnepéről.
És persze összességében sem örültek a dolgozók a 16 napról mindössze 7-re csonkított munkaszüneti napnak, ráadásul bármelyikük eshetett vasárnapra. Persze a kor szelleméhez illő öntudatos kommunista, Sztahanovista áhitattal átitatott dolgozó természetesen örült, ha minél több idejét fordíthatta a munka frontján való helytállásra, ezzel is csapást mérve az imperializmusra...
3.A KÁDÁRI IDŐK (1957-1989)
A kádári idők konszenzuskeresőbb politikája a naptárak pirosbetűiben (helyesen inkább pirosszámaiban) is megmutatkozott.Ezt illusztrálja egy 1957, 1958 és 1961-es naptár .
Az 1956-os forradalmat követő 1957-es naptárban már pirosbetűs ünnep március 15-e. Bár ez csak pünkösdi királyság, mert 1958-tól már ismét munkanap. Tartósan visszakerült azonban az ünnepek közé húsvét hétfő és ismét kétnapos lett a karácsony, míg a Munka ünnepe egynaposra zsugorodott. Viszont kikerült 1957-ben az ünnepek közűl november 7-e, és csak 1961-től jött vissza ismét. Tehát néhány év bizonytalanság után az alábbiakban konszolidálódott a szocialista korszak ünnepvilága:
január 1.
húsvét hétfő
április 4.
május 1.
augusztus 20.
november 7.
december 25-26.
A munkaszüneti napok száma összesen 8, tehát alig növekedett.Ez az ünnepi menetrend 1961-től egészen 1989-ig, vagyis majdnem 30 éven át, teljesen változatlan maradt.
Meg kell még jegyezni, hogy a politikai vezetés a pirosbetűs április 4-ét igyekezett két "feketebetűs" ünneppel összevonni, nevezetesen március 15-ével és március 21-ével (a Tanácsköztársaság kikiáltása), s ezek együtt alkották a "Forradalmi Ifjúsági Napokat", röviden FIN-t.
4.A RENDSZERVÁLTÁS IDŐSZAKA (1990- )
A rendszerváltás természetesen most is kihatással volt naptárunkra, ha nem is forgatta fel olyan gyökeresen, mint a II. világháború utáni.November 7-ét még a régi kormány törölte el, s tette helyette munkaszünet nappá március 15-ét. Ez utóbbi, természetesnek tűnő ünnepnapunk sok hányattatás után végre tartósan pirosbetűs nappá változott.
Íme a változások:
1990: ünnep lett március 15., megszűnt november 7-e
1991: ünnep lett október 23., megszűnt április 4-e
1993: ünnep lett pünkösd hétfő
2001: ünnep lett november 1.
Ezeket a változásokat már szükségtelennek érzem naptárakkal dokumentálni, ebből a korból már minden gyűjtő rendelkezik készlettel.
Illusztrálnám viszont, hogy mennyire kell vigyázni a következtetések levonásával. Íme két kártyanaptár 1994-ből , melyek szerint a karácsonyt az évben december 24-25-én ünnepeltük, a szokásos 25-26 helyett. Nos, természetesen nem a karácsonnyal volt baj, hanem a két naptárral. mely hibásan készült, vagyis tévnaptár. Ez az 1960-as kártyanaptár sem azt bizonyítja, hogy a Kádár rendszer eltörölte az összes vasár- és ünnepnapot abban az évben, csak azt, hogy készítője spórolt a piros színnel. Nem is csoda, hogy használója inkább lottószelvényként ikszelt rajta... Érdekes gyűjtési ág egyébként a tévnaptárak kategóriája, hasonlóan a képeslevelezőlapok tévlapjaihoz, lásd a honlap főoldalának HIBÁS KÉPESLAPOK=TÉVLAPOK linkjét. Jó példa a nyomdai tévnaptárakra két 1975-ös hiányos valamint egy '74-es és '83-as elnyomott és egy '74-es teljesen elnyomott
kártyanaptár.
Érdekesség még, hogy abban az időszakban, amikor még csak minden második szombat volt szabad, egyes naptárak azt is feltüntették. Ezt példázza egy 1972-es és 1982-es kártyanaptár piros, illetve zöld színnel. Megjegyzendő, hogy ezek a naptárak meglehetősen ritkák.Még ritkábbak a kék kísérőszínnel készült, a minden szombatot kizöldítő és az ünnepeket fehér számmal (piros kiemeléssel) jelző naptárak.Íme Az Alföldi Cipőgyár pedig már 1985-ben megsejtette a FIDESZ-es rendszerváltást, az ünnepnapokat ugyanis piros helyett narancssárgával jelölte .
.
5.A JELEN (2006)
Jelenleg tehát munkaszüneti napjaink a következők:
január 1.
március 15.
húsvét hétfő
pünkösd hétfő
május 1.
augusztus 20.
október 23.
november 1.
december 25-26.
Vagyis munkaszüneti napjaink száma jelenleg 10, melyből kettő nem eshet hétvégére.
Az egyházi és "világi" ünnepek aránya most egészségesnek tűnik, az egyháziakon belül talán túlzott a katolikus fölény (még a létszámarányt figyelembe véve is), de ennek taglalása nem egy hobbi-honlap feladata.Különben is szerencsére ma már mindenki azt és úgy ünnepel, ahogy kedve tartja. Nekem például az a nap, amelyen sok kártyanaptárhoz jutok, pirosbetűs ünnep...
